Mi a baj a megosztásokkal? A közösségi média a rágalmazás és a becsületsértés árnyékában

A közösségi médiát használva napi szinten látom, hogy valószínűleg a legtöbb embernek fogalma sincs arról, hogy a rágalmazás és becsületsértés körében milyen jogi szabályozás van. Egyre több olyan eljárás indul, ami a világhálón elkövetett jogsértéseken alapul. Nézzük tehát, mit nem szabad.



Elsősorban leszögezem, hogy nem mentség, ha csak megosztjuk az adott becsületsértő és rágalmazó tartalmat. Még a tartalom sokadik megosztója is felelősségre vonható a megvalósult jogsértésért!
A rágalmazás és a becsületsértés a gyakorlatban kéz a kézben járnak a közösségi oldalakon, mégis élesen elkülöníthetők egymástól. Mindkét bűncselekmény a becsületet sérti, mely egyrészt a társadalmi megbecsüléshez való jogot, másrészt az emberi méltóságot jelenti.
A rágalmazásnál általában egy állítás a központi elem „pl. ellopta”, a becsületsértésnél pedig egy minősítés, kifejezés pl. „tolvaj”. Ha tehát tényként állítok valamit, hogy a sértett egy bűncselekményt követett el, akkor rágalmazok, de ha konkrétum nélkül csak minősítem az ő jellemét, akkor az becsületsértés.
Mindkét bűncselekmény esetén a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, vagy minősítés van jelen. Néha nem könnyű feladat megállapítani, hogy ez a feltétel megvalósult-e. Ebből a szempontból érdekes módon nem annak van jelentősége, hogy a sértett ezt szubjektív módon hogyan élte meg, még csak nem is annak, hogy az elkövetőnek mi volt a célja, meg akart sérteni, vagy nem.  Ezeknek a szubjektív elemeknek esetleg a büntetőítélet nyomán induló kártérítési eljárásban van jelentősége a sérelemdíj megállapításánál. Ellenkezőleg: a bíróság kifejezett feladata megállapítani, hogy az általános értékítélet, az általános erkölcsi felfogás szerint a kijelentés becsületsértő, vagy sem. Mivel az utóbbi időben egyre több ilyen ítélet keletkezett a bíróságokon, a Kúria gyakorlata is egyre több támpontot szolgáltat ennek megítéléséhez.
Mindkét bűncselekmény esetén használjuk a „nagy nyilvánosság előtt” fogalmat. A rágalmazásnál ez nem alapfeltétel, hanem minősítő körülmény, tehát komolyabb büntetési tételt von maga után. A becsületsértésnél alapfeltétel a nagy nyilvánosság előtti elkövetés, ám nagy nyilvánosság hiányában is megvalósulhat a bűncselekmény, amennyiben a sérelmes kifejezés a sértett munkakörével, közmegbízatásával vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben hangzik el. Ha beszélgetésben, néhány ember előtt hangzik el a kifejezés, az nem valósít meg becsületsértést.
A közösségi oldalakon azt tapasztalom, hogy már egy zárt csoport is lehet nagy számú közösség, tehát önmagában az, hogy egy zárt csoportban sértegetünk valaki, nem mentesíthet a felelősségre vonás alól, persze elgondolkodhatunk, hogy a zárt csoportból miért „szivárog ki” egy információ.
Nagy divat a megosztás is. Az ingerküszöbünk kitolódik a sok gyalázkodó tartalom miatt. Nem is érezzük talán, amikor a tartalom „túl durva” és mindenki, aki megosztja, maga is elköveti a bűncselekményt. Még az sem segít feltétlenül, ha a megosztó igaznak gondolja a leírt tartalmat. Elég a bűncselekmény megvalósításához, ha tisztában van azzal az elkövető, hogy amit mond, alkalmas a becsület csorbítására.
A jogos magánérdek természetesen mentesíthet: pl. amikor szülők megosztják, hogy vigyázzunk a gyermekekre a környéken, mert x.y szeméremsértően viselkedik a játszótereken stb. és persze a közszereplőkre is más szabályok vonatkoznak, nekik többet kell „tűrniük”.
Legyük körültekintőek, tiszteljük egymást egy kicsit jobban!
 


Jelen írás nem  tekinthető ügyvédi tanácsadásnak, konkrét ügyével kapcsolatban kérjen konzultáció alkalmával segítséget!


dr. Medgyesy-Moravcsik Krisztina