Titkos felvételek /A bizonyítás határai a polgári perben/

A titokban, jogszerűtlenül készített hang-, és képfelvételek felhasználásának igénye időről időre előkerül a polgári jogban. A felhasználás lehetősége az idők folyamán nagy ívet járt be. A gyakorlat, valamint a perrendtartási szabályok mára viszonylag kiforrott megítélést eredményeztek.



Az 1980-as, 90-es évek környékén még nem volt akkora szerepe a személyiségi jogok védelmének, mint ma. A jogszerűtlenül készült felvételek nagy szabadsággal kerültek felhasználásra az igazság kiderítése érdekében. Később a személyiségi jogok védelme egyre hangsúlyosabb szerephez jutott és 2000-ből már ismerünk olyan Legfelsőbb Bíróságtól származó határozatot (BH 2000.485), mely arról szól. hogy csak akkor használható fel a jogellenesen készített hangfelvétel, ha kizárólag ezzel a bizonyítási eszközzel állapítható meg a valós tényállás és biztosítható az igazság kiderítése. 10 évvel később már azon volt a hangsúly, hogy a felhasználó kell bizonyítsa, hogy nem volt visszaélésszerű a felvétel készítése, illetőleg előtérbe került az a szempont is, hogy nem hivatkozhatott a jogai sérelmére az a fél, aki az ilyen személyiségi jogi jogérvényesítésével hamis tényállítását kívánta leplezni.
A legújabb bírói gyakorlat az Alkotmánybíróság álláspontján alapul, mely szerint a személyiségi jogot sértő bizonyíték felhasználása esetén mindenképpen egyfajta egyensúlyra kell figyelemmel lenni. 





A jelen írásban foglaltak nem minősülnek jogi tanácsadásnak. Konkrét ügyével kapcsolatban kérjen konzultációs időpontot!




dr. Medgyesy-Moravcsik Krisztina