Kártérítés közlekedési baleset esetén

Rövid jegyzetemben azoknak kívánok segítséget nyújtani, akik önhibájukon kívül közlekedési baleset áldozatává váltak, avagy balesetben hozzátartozójuk megsérült.

Milyen károkért áll helyt a biztosító?

A biztosító minden olyan kárt köteles megtéríteni, ami a balesettel ok-okozati összefüggésben következett be. Természetesen a kár ezen jellegét, valamint mértékét a károsultnak kell bizonyítania. A legfőbb kategóriák a dologi kár (pl. járműben, ruházatban keletkezett kár), az egészségügyi ellátással összefüggő kártételek (pl. gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök költsége, ápolási díjak, lábadozás ideje alatt táplálékfeljavításra elköltött összegek, a hozzátartozóknak a látogatások, ápolások során felmerült útiköltségei) valamint a személyi sérülések okán fizetendő sérelemdíj.
Súlyos balesetek esetén a sérelemdíj lehet a legjelentősebb összeg, melyet maga a sérülést elszenvedett személy, de adott esetben a közeli hozzátartozók is igényelhetnek.
A kártérítés során fontos információ, ha a baleset következményeként az életkörülményekben, életminőségben jelentős változás állott be. Ebből a szempontból természetesen a legfontosabb, hogy van-e maradandó sérülés, korlátozottá válik-e a sérült a foglalkozásának gyakorlásában, tudja-e a továbbiakban szokásos tevékenységeit gyakorolni. De fontos szempont az is, hogy lelki sérülései, pszichés zavarai keletkeztek-e. 
A kártérítés menete:
A balesetet 30 napon belül be kell jelenteni a biztosító felé és egy teljeskörű kárigényt kell összeállítani: a kárigényt összegszerűen, tételenként meg kell jelölni, a bizonyítékokat csatolni kell. A biztosító néhány levélváltást követően perenkívüli ajánlatot tesz. Amennyiben ezen ajánlat elfogadható, úgy az egyezséget a felek aláírják és a biztosító a kártérítés összegét bankszámlánkra utalja.
Amennyiben a peren kívüli egyezségi ajánlat összege nem elfogadható, polgári peres eljárásban van mód a kárigény érvényesítésére.
A polgári peres eljárás:
Javaslom a polgári perben igényelt kárösszegek helyes megválasztását, tekintettel arra, hogy a perköltségek az eltúlzott mértékben megjelölt kárigény és ezért csupán részleges pernyertesség miatt tetemesek lehetnek.
A balesetek miatti kártérítési perekben illetéket előre nem kell leróni, de – amennyiben egyéb költségmentességet nem kap a károsult – az eljárás végén a pernyertesség-pervesztesség arányában rendelkezik a bíróság a perköltségviselésről.
Összefoglalva elmondható, hogy mindazoknak, akik baleset részesei voltak, avagy az ilyen személyek hozzátartozóinak mindenképpen javaslom a szakszerű fellépést a kötelező felelősségbiztosítás terhére érvényesíthető kártérítés iránt.
 
A fenti tájékoztatás nem teljeskörű, ügyvédi konzultációnak nem tekinthető. Konkrét élethelyzetével kapcsolatosan konzultáció keretében tájékozódhat.