Az enyhítő szakasz és annak alkalmazása

 
A Büntető törvénykönyv 82.§ által szabályozott ún. enyhítő szakasz az egyik legismertebb a büntetőeljárás hatálya alatt állók számára és természetesen nagy jelentőséggel bír a büntetéskiszabás során.
 


Az enyhítő szakasz alkalmazása lehetővé teszi, hogy a jogszabályban foglalt büntetési tételnél enyhébb büntetést szabjon ki a bíróság abban az esetben, ha a büntetés legkisebb mértéke a büntetéskiszabás elveire figyelemmel túl szigorú lenne.
 
A büntetéskiszabás elvei a Btk. 80.§-ban kerültek szabályozásra: a büntetésnek igazodnia kell a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamit az enyhítő és súlyosító körülményekhez. Határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén a középmérték alapul vételével kell a büntetést kiszabni.
A középmérték a büntetési tétel alsó és felső határa összegének a fele. Amennyiben a Btk. rendelkezései alapján a büntetési tétel emelésére kell sor kerüljön, akkor szintén a középmérték alapul vételével kell eljárni.
További szabály az is, hogy a büntetés mértékének meghatározásakor a bíró nem veheti figyelembe, hogy a kiszabott büntetés végrehajtását felfüggesztette-e, avagy hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége fennáll-e. Ez azt jelenti, hogy az években kifejezett kiszabott szabadságvesztés mértéke nem lesz attól magasabb, hogy a bíróság felfüggeszti a büntetés végrehajtását, vagy megállapítja, hogy a terhelt részesülhet a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményének lehetőségében. Ez nagyon fontos elv a büntetések kiszabásakor, tekintettel arra, hogy a felfüggesztett szabadságvesztést esetenként mégis le kell tölteni, illetőleg a feltételes szabadságra bocsájtás kedvezményét el lehet veszíteni és ebben az esetben a terhelt nem találhatja magát egy jóval hátrányosabb helyzetben, mintha a bíróság ezen kedvező rendelkezéseket nem hozta volna, illetőleg állapította volna meg.
 
Az enyhítő szakasz alapján, ha a büntetési tétel alsó határa
-       tízévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb ötévi,
-       ötévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb kétévi,
-       kétévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb egyévi,
-        egyévi szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú szabadságvesztést lehet kiszabni.
Amikor a büntetési tétel alsó határa egyévi szabadságvesztés, lehetőség van arra is, hogy helyette elzárás, közérdekű munka, vagy pénzbüntetés (vagy ezek kombinációja) kerüljön kiszabásra.
 
Amennyiben a cselekmény megrekedt kísérleti szakban, avagy csak bűnsegély valósult meg és még a fenitek szerint kiszabható büntetés is túl szigorú lenne, lehetőség van arra, hogy a bíróság ún. kétszeres leszállást alkalmazzon. A kétszeres leszállás már nagyon komoly enhítést eredményez, igen kedvező helyzetbe szokta hozni a terheltet.
 
Amennyiben a Btk. korlátlan enyhítésre ad lehetőséget, bármely büntetési nem legkisebb mértéke is kiszabható.
 
Amint látható, az enyhítő szakasz nagyon fontos büntetéskiszabásra vonatkozó szabály. Ennek megfelelően a gyakorlatban is kellő jelentőséggel bír, és nagy számban alkalmazásra is kerül.
 
A jelen írás nem tekinthető ügyvédi tanácsadásnak. Konkrét ügyével kapcsolatban kérje konzultációs időpontot!