Új Polgári törvénykönyv: Új trendek a házassági vagyonjogban
A 2014. március 15-t megelőzően hatályban volt Családjogi törvény gyakorlatilag csupán érintőlegesen foglalkozott a házassági vagyonjogi szerződések témakörével. Ezzel szemben az új Polgári Törvénykönyv részletesen szabályozást ad ezekre a szerződésekre.
A házassági vagyonjogban egyre nagyobb jelentőséget kap a házasfelek autonómiája. A társadalmi és vagyonjogi változások számos új igényt vetettek fel. Ma már a klasszikus házassági vagyon nem csupán egy közös ingatlanból, egy autóból, berendezési tárgyakból és bankszámlapénzből áll. Általánosan jelen vannak további vagyontárgyak, így pl. üzletrész, egyéni vállalkózói vagyon, a vállalkozások céljára rendelt további vagyontárgyak, műkincs, ékszer, készpénz és természetesen ne felejtkezzünk meg a hitelekről sem.
A bankhitelekkel kapcsolatban megjegyzem, hogy gyakori probléma a különvagyonra felvett olyan banki adósság, ahol a házastársat a bank adóstársnak kéri, a fedezet a különvagyoni ingatlan, ellenben a törlesztés a házassági életközösség alatt történik, s így gyakran elszámolási igényt keletkeztet még akkor is, ha a vagyontárgy és az adósság különvagyoni jellege nem vitatott.
Megjegyzem, többször szerkesztettem már olyan házassági vagyonjogi szerződést is, ahol még a háziállatokról is rendelkeztek a felek, nem egy esetben a viták fővonalában is a háziállatok álltak.
Ezen példálózó felsorolás alapján is jól látható, hogy a házasfelek vagyoni viszonyait bizony érdemes jól átgondolni és szakszerű módon szerződésben szabályozni.
A Polgári törvénykönyv természetesen részletesen szabályozza a házassági vagyonjogot, de ettől el lehet térni és sok esetben nagyon hasznos is eltérni. A jogszabály által felállított vagyonjogi szabályok csupán akkor érvényesülnek, ha a felek szerződésükkel azoktól nem tértek el. A házassági vagyonjogi szerződések számának növekedéséhez vezet majd vélhetően, hogy az új Polgári Törvénykönyv a szerződni kívánó felek számára előkészített néhány jól kimunkált vagyoni rendszert, melyekből szintén lehet választani, ha az alap házassági közös vagyoni szabályoktól el kívánunk térni. Ez azért fontos, mert ezeket a mintaként szolgáló rendszereket elég megjelölni a szerződésben, így máris a szerződés részévé tehető egy teljes, kimunkált, jól szabályozott szisztéma. Így csökkenthetők az esetleges jogalkalmazásból fakadó bizonytalanságok, valamint egyszerűbbé, áttekinthetőbbé válnak maguk a szerződések is.
Ilyen tipizált rendszerek az ún. közszerzeményi és a vagyonelkülönítési rendszer. Természetesen még ezektől a mintarendektől is el lehet térni, a szabadság majdnem teljes. Azonban ténylegesen teljes szabadságról a polgári jogban sohasem beszélhetünk, vannak lefektetve szabályok, amiktől eltérni nem lehet, mert a szerződés semmisségét vonhatja maga után. Természetesen ezek a kivételek a jogszabályban egyértelműen megtalálhatók: általában a „Semmis az a kikötés...“ szövegezés vezeti be őket.
Az egyes mintarendszerek részletszabályait itt nem ismertetem, mert a szabályozás igen bonyolult. Alább azonban olvasható lesz maga a jogszabályszöveg.
Felhívom a figyelmet arra, hogy a házassági vagyonjogi szerződés érvényességéhez szükséges, hogy legalább ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szülessen róla. Természetesen a közokiratba foglalás is érvényes szerződést eredményez. Ezen felül fontos szabály, hogy a szerződést el kell helyezni egy országos nyilvántartásban is ahhoz, hogy külső harmadik személyekkel szemben is hatályos legyen, mert ellenkező esetben külön bizonyítás lehet szükséges, hogy adott személy tudott-e arról, hogy egy érintett vagyontárgy közös vagyonba tartozik, avagy nem. Ennek a központi nyilvántartásnak a lényege, hogy harmadik személyeket ne érhessen kár abból fakadóan, hogy nem tudtak arról, hogy a házasfelek, akikről feltételezték, hogy közöttük a normál házassági vagyonközösségi szabályok állnak fenn, mégis egy teljesen más vagyonjogi rendszert alkalmaznak és esetleg nincs joga az egyik házasfélnek valamely vagyontárgy felől tárgyalni, rendelkezni, ügyletet kötni. Ennek jelentősége lehet egy pénzkölcsön nyújtásakor is.
Természetesen ezek a házassági vagyonjogi szerződések a házassági életközösség fennállása alatt bármikor módosíthatók, illetőleg megszüntethetők. Ha a felek személyi vagy vagyoni viszonyaiban valamilyen változás állna be, közös megegyezéssel átalakíthatják a szerződésüket. Természetesen itt is vonatkoznak az alakiságra irányadó szabályok.
A részletes szabályokat illetően mindenképpen szakember tanácsát kell kérni, ami egyébként elkerülhetetlen is, hiszen a szerződés érvényességéhez ügyvéd által ellenjegyzett okirat, avagy közokirati forma szükséges.
Részletek a Ptk-ból:
(1) A házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik.
(2) Ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn.
(1) A törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt. A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell.
(2) Az életközösség átmeneti megszakadása a törvényes vagy a szerződésben kikötött vagyonjogi rendszer folyamatosságát nem érinti, kivéve, ha a felek között vagyonmegosztásra került sor.
(1) Házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell.
(2) A felek a házassági vagyonjogi szerződésben vagyonuk meghatározott részei tekintetében különböző vagyonjogi rendszereket köthetnek ki, és eltérhetnek a törvényes vagy a választott vagyonjogi rendszerek szabályaitól is, ha az eltérést e törvény nem tiltja.
4:64. § [A házassági vagyonjogi szerződés megkötésének feltételei]
(1) Házassági vagyonjogi szerződést a házasulók és a házastársak személyesen köthetnek.
(2) A házassági vagyonjogi szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a házastárs a tizennyolcadik életévét nem töltötte be vagy cselekvőképességében a vagyoni jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott.
4:65. § [A házassági vagyonjogi szerződés alakja és nyilvántartása]
(1) A házassági vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.
(2) A szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.
4:66. § [A házassági vagyonjogi szerződés módosítása és megszüntetése]
(1) A házassági életközösség fennállása alatt a házastársak a szerződést módosíthatják és megszüntethetik.
(2) A szerződés módosítására és megszüntetésére a szerződés létrejöttére vonatkozó érvényességi és hatályossági szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
(1) A házassági vagyonjogi szerződés nem tartalmazhat olyan visszamenőleges hatályú rendelkezést, amely bármelyik házastársnak harmadik személlyel szemben a szerződés megkötése előtt keletkezett kötelezettségét a harmadik személy terhére változtatja meg.
(2) A házastársak olyan szerződése, amely valamely vagyontárgynak a közös vagyonhoz vagy a különvagyonhoz tartozását a házassági vagyonjogi szerződésben kikötött rendelkezésektől eltérően változtatja meg, harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a vagyontárgy a szerződés rendelkezése szerint a közös vagy a különvagyonhoz tartozik.
Ha a házastársak vagyonjogi szerződésben vagyonukról haláluk esetére rendelkeznek, e rendelkezésre a közös végrendelet szabályait kell alkalmazni.
(1) Ha a házasulók vagy a házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben közszerzeményi rendszer kikötésében állapodtak meg, a házassági életközösség fennállása alatt önálló vagyonszerzők, ennek megfelelően közöttük a vagyonelkülönítés szabályai érvényesülnek. Az életközösség megszűnése után bármelyik házastárs követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami a vagyonukban közszerzemény.
(2) Közszerzemény az a tiszta vagyoni érték, amely a házastársnak az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonában a házastársakat terhelő adósság ráeső részének és a különvagyonának a levonása után fennmarad.
(3) A házastársak vagyonában a házassági életközösség megszűnésekor meglévő vagyonról azt kell vélelmezni, hogy az közszerzemény.
(4) A törvényes vagyonjogi rendszer különvagyonra vonatkozó rendelkezései alapján kell megállapítani azt, hogy mely vagyontárgyakat, terheket és tartozásokat kell különvagyonként figyelembe venni. A különvagyonhoz kell számítani a meglévő különvagyon mellett annak a különvagyonnak az értékét, amit a házastársi életközösség alatt a házastársak a közszerzeményi vagyonra vagy a másik házastárs különvagyonára fordítottak; a hiányzó különvagyon megtérítésének erre irányuló kifejezett kikötés esetén van helye.
(1) A házastárs az életközösség fennállása alatt is igényelheti a közszerzeményből rá eső rész megállapítását és annak erejéig megfelelő biztosíték nyújtását vagy a vagyonjogi szerződés megszüntetését akkor, ha a másik házastárs a tudomása nélkül megkötött szerződésekkel olyan mértékű adósságot halmozott fel, amely a közszerzeménynek minősülő vagyontárgyakból őt megillető részesedést meghaladja.
(2) A közszerzeménynek az (1) bekezdés szerinti biztosítása nem sértheti annak a harmadik személynek a jogát, akinek korábban keletkezett követelése áll fenn a másik házastárssal szemben.
(3) Ha a másik házastárs a közszerzemény megállapítása és megfelelő biztosíték adása elől felhívás ellenére elzárkózik, vagy azt meghiúsítja, a házastárs a bírósághoz fordulhat.
(4) A bíróság a perben bármelyik házastárs kérelmére a szerződést az (1) bekezdésben foglalt okból megszüntetheti és a felek között a jövőre nézve vagyonelkülönítést rendelhet el.
(1) A közszerzemény megosztását az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonból a törvényes vagyonjogi rendszernek a közös vagyon megosztására vonatkozó rendelkezései megfelelő alkalmazásával lehet követelni. A házastárs nem tarthat igényt a másik házastárs foglalkozásának vagy egyéni vállalkozásának gyakorlásához szükséges vagyontárgyakra és a másik házastárs gazdasági társaságbeli részesedésére akkor sem, ha azok anyagi fedezetének biztosításában részt vett.
(2) A házastársat a közszerzeményi vagyon fele illeti meg.
Ha a házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben a házastársi vagyonközösséget a jövőre nézve teljesen vagy meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak, terhek és tartozások tekintetében kizárták, a vagyonnak abban a részében, amelyre a kizárás vonatkozik, közöttük a vagyonelkülönítés rendszerét kell alkalmazni.
4:73. § [A vagyontárgyak használata és kezelése; tartozások, költségek és kiadások viselése]
(1) Ha a házasulók vagy a házastársak között szerződés vagy a bíróság határozata alapján vagyonelkülönítés jön létre, a házassági életközösség fennállása alatt a vagyonukat önállóan használják és kezelik, azzal önállóan rendelkeznek, és tartozásukért önállóan felelnek.
(2) A házastársak a közös háztartás költségeit, a közös gyermek és az egyik házastárs hozzájárulásával a másik házastárs közös háztartásban nevelt gyermeke megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges kiadásokat közösen viselik akkor is, ha vagyonelkülönítésben élnek. Semmis az a kikötés, amely e költségek és kiadások alól bármelyik házastársat teljesen vagy túlnyomó részben mentesíti. A háztartásban és a gyermeknevelésben végzett munka a költségviselésben való részvételnek minősül.
(1) A házassági vagyonjogi szerződést az életközösség megkezdése előtt a felek felbonthatják, vagy attól bármelyikük elállhat. A házassági életközösség fennállása alatt a felek a szerződést a jövőre nézve szüntethetik meg.
(2) A házassági vagyonjogi szerződés megszűnik akkor is, ha
a) a bíróság az e törvényben meghatározott esetben megszünteti; vagy
b) megszűnik a házassági életközösség, kivéve, ha arra valamelyik házastárs halála folytán kerül sor, és a szerződés a házastársak közös végrendeleteként hatályosulhat.
(3) Ha a szerződés a felek közös megegyezése vagy egyiküknek a szerződésben biztosított felmondási joga folytán szűnik meg, a megszűnés időpontjától az életközösség fennállása alatt a házastársak vagyoni viszonyaira a házastársi vagyonközösség szabályait kell alkalmazni.
(4) A szerződés megszűnése harmadik személlyel szemben attól az időponttól hatályos, amikor a szerződést a nyilvántartásból törlik vagy a harmadik személy a szerződés megszűnéséről tudomást szerez.
A szerződés megszűnése esetén a házastárs igényelheti a szerződésben kikötött vagyonjogi rendszernek megfelelő elszámolást és a közös vagyon megosztását.
Jelen írás nem tekinthető ügyvédi tanácsadásnak. Konkrét jogi kérdésével kapcsolatban konzultáció keretében állunk rendelkezésére.
