Az öröklési szerződésről

 Az öröklési szerződésben az örökhagyó azt vállalja, hogy a meghatározott ellenszolgáltatás fejében a vele szerződő felet örökösévé teszi. Az öröklési szerződésben lekötött vagyonról az örökhagyó sem életében, sem halála esetére (végrendeletében) nem rendelkezhet.

 

Öröklési szerződés

Általában az öröklési szerződés fejében nyújtott tartás esetén is – csakúgy, mint a tartási és életjáradéki szerződés esetén - ingatlan szolgál ellenértékül. Ilyenkor az ingatlan az örökhagyó tulajdonában marad a hagyatékának megnyílásáig, arra elidegenítési- és terhelési tilalom kerül feljegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. A vagyontárgy az örökhagyó halálával kerül a vele szerződő fél tulajdonába, hiszen a hagyatéki eljárásban fogja örökségként megkapni azt.

Legtöbbször illetékfizetési szabályok állnak annak hátterében, hogy a szerződő felet nem tartási vagy életjáradéki, hanem öröklési szerződést kötnek. Öröklési szerződésnél ugyanis az ellenértéket képező ingatlan tulajdonjogát csak a hagyaték megnyílásakor, a tényleges örökléskor szerzi meg az eltartó. Ez azért fontos, mert ilyen módon szerzési illetéket is csak akkor kell majd fizetnie.

A tartási és életjáradéki szerződés kötése esetén az ingaltan tulajdonjoga már a szerződés megkötésekor átszáll az eltartóra, így azonnal kiszabják a visszterhes vagyonátruházási illetéket is.

     Ptk. 655. § (1) Öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi.
     (2) Az örökhagyó az öröklési szerződésben bármilyen végrendeleti rendelkezést tehet. Az örökhagyóval szerződő másik félnek az öröklési szerződésbe foglalt ilyen rendelkezése érvénytelen.
     Ptké. 94. § A Ptk. hatálybalépése előtt kelt öröklési szerződésre a korábbi jogot kell alkalmazni.
     Ptk. 656. § Az öröklési szerződés érvényességére az írásbeli végrendeletre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy korlátozottan cselekvőképes személy öröklési szerződésének érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges, továbbá hogy a szerződésre akkor is a más által írt végrendelet alakiságai irányadók, ha az valamelyik fél saját kézírásával készült. Jogszabály az öröklési szerződés érvényességét hatósági jóváhagyáshoz kötheti.
     Ptké. 73. § A házastársaknak ugyanabba az okiratba foglalt öröklési szerződése érvényes, ha mint örökhagyók kötnek harmadik személlyel szerződést.
     Ptk. 657. § (1) Az örökhagyó arról a vagyonáról, amelyet öröklési szerződéssel lekötött, sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet. Az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanra - az örökhagyóval szerződő fél javára - az ingatlan-nyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni.
     (2) Ez a rendelkezés harmadik személy jóhiszemű és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti.
     Ptk. 658. § (1) Az öröklési szerződés módosítására és megszűnésére azokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyek a tartási (életjáradéki) szerződésre vonatkoznak.
     (2) A megszűnés, illetőleg a módosítás alakiságaira az öröklési szerződés létrejöttére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha azonban a szerződés a kötelező alakiságok nélkül szűnt meg, és az ennek megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött, a szerződés megszűnése a különben kötelező alakiságok nélkül is érvényes.



A jelen tájékoztatásban foglaltak nem minősülnek ügyvédi tanácsadásnak. Konkrét ügyével kapcsolatban kérje szakember segítségét!