Segítség! A drágám eladta a házunkat!

Mindenki úgy hiszi, vele nem történhet meg, hogy a házastársa váratlanul, sőt akár titokban eladja a házastársi közös vagyont képező ingatlant. Pedig ez gyakran megtörténik, mert akinek a nevén van az ingatlan, ha nem is jogszerű, de meg tudja ezt tenni.



Nem ritka, hogy az egyébként vagyonközösségbe tartozó ingatlan csak az egyik házasfél nevén van. Ennek számtalan oka lehet, pl. hogy valamilyen adó, vagy illeték fizetési ok miatt csak az egyik fél nevére került a ház, vagy lakás. Ilyenkor a szerződést szerkesztő ügyvéd a tulajdoni lapon azt látja, hogy a tulajdonos ül vele szemben, tehát nincs akadálya az ügyletnek. Van ugyan a Polgári törvénykönyvben olyan tilalom, hogy a házassági közös vagyont képező vagyontárgyat a másik fél hozzájárulása nélkül nem lehet értékesíteni, de ha ezt a tulajdonos a szerződésben lenyilatkozza (mármint, hogy nem képez közös vagyont), akkor a jóhiszemű vevővel szemben már nem lehet fellépni. Ilyenkor természetesen komoly jogérvényesítési folyamatot indítunk be a jogszerűtlenül eljárt férjjel, feleséggel szemben. Az ilyen jogszerűtlenség ritkán történik meg olyan esetekben, amikor a felek benne laknak az adott ingatlanban, hiszen a birtokátadás nem oldható meg „fű alatt”. Ha mégis megtörtént a baj, a vételárral akkor is tartozik elszámolni legalább utólag a tulajdonosi pozícióban lévő személy. Előfordul, hogy csak jóval az ügylet megkötése után szerzünk tudomást az esetről. Mivel az ár, - és értékviszonyok jelentősen változnak mostanában akár rövid időn belül is, ez több, mint kellemetlen a jogszerűtlen eladást elszenvedő félnek.
Ez a szabálytalanság gyakran megtörténik nemcsak ingatlanokkal, de nagy értékű ingóságokkal, pl. autókkal kapcsolatban is. A gépkocsiknál ugyanis mindig csak egy tulajdonos van feltüntetve, holott az esetek nagy részében, sőt gyakrabban, mint egy lakás, az autó is közös vagyont képez.
Ilyen helyzetekben nyilvánvalóan azonnali szakszerű segítségnyújtásra van szükség, és a jogi fellépés nem halogatható a szabályszegővel szemben. Mindig jobb, ha megvan a vagyontárgy, amin osztozkodni kell, mint ha már csak az értékével számolhatunk. Főként, hogy ingatlanoknál ritkábban, de gépkocsiknál, egyéb ingóságoknál még mindig gyakori, hogy egy szerződésbe nem kerül bele a valós érték. Ez további komoly fejtörést okoz a nem tulajdonosi pozícióban álló félnek, és ügyvédjének.
Megjegyzem, más okból is gondokat okozhat, ha nem a valós tulajdonosi összetétel jelenik meg a közhiteles nyilvántartásokban. Egy másik írásban kitérek majd rá részletesebben, hogy mi a helyzet ilyenkor, pl. egy hagyaték megnyílásakor. Mondanom sem kell, milyen gondokat okoz, ha nem kerül be vagyontárgy a hagyatékba, mert az örökhagyó papíron sehol sem szerepel, holott a vagyontárgy egyértelműen házastársi vagyonközösséghez tartozott.
Összegezve mindenkit arra buzdítok, hogy tartsa rendben a vagyoni viszonyokat, és a házastársak is közös tulajdonosai legyenek a vagyontárgyaknak, ha azok ténylegesen közös tulajdonukban állnak. Ez utólag is rendbetehető, hiszen a házas felek közti ügylet illetékmentes.

Dr. Medgyesy-Moravcsik Krisztina ügyvéd 
 

Jelen írás nem minősül ügyvédi tanácsadásnak. Konkrét jogi problémájával kapcsolatban kérjen konzultációs időpontot!