Autót venni még nehezebb, mint gondoltuk (igaz történet alapján)

Amikor az autóvásárlót riogatják a rémtörténetekkel, mindenki arról beszél, hogy a kilóméteróra állása így, motordiagnosztika úgy. Én azt állítom, nagyobb baj is történhet, minthogy az autó állapotáról félretájékoztatják a vevőt.



Ingatlanvásárlás esetén teljesen természetes, hogy amennyiben a tulajdoni lap terhet nem tartalmaz, a vevő biztosan tehermentes ingatlant szerez. Autóvásárlásnál ez hogyan is néz ki? Elkérjük a törzskönyvet! Na de mi van, ha mégsem írja át az okmányiroda a nevünkre az autót. Pedig nálunk a forgalmi, a törzskönyv, az adásvételi, pénz kifizetve, autó bebiztosítva, leszervizelve, vizsgáztatva. Ez előfordulhat? Elkerülhető?
Igen, előfordulhat és a jelenlegi autóvásárlási módok mellett nem kerülhető el.
Amennyiben ugyanis pl. végrehajtási eljárás folyik az előző tulajdonossal szemben, ami érinti a járművet is, arról esetenként csak az okmányirodában fogunk tudomást szerezni, mert nem írják a nevünkre a járművet. Előre tájékozódni majdnem lehetetlen, hiszen míg a zálogjogi nyilvántartásban lehet ellenőrizni egy autót, addig a végrehajtási eljárásban érintettséget nincs hol ellenőrizni. Még ha tudnánk is, melyik végrehajtónál érdeklődjünk, az természetesen nem adhat felvilágosítást, hiszen az ő eljárása szempontjából senkik vagyunk.
Egyetlen megoldást látok az ilyen eset elkerülésére: a pénzt ne fizessük ki addig, amíg nincs átíratva az autó. Persze ez életszerűtlen és gondot okoz a biztosítás miatt is. Mégsem tudok mást mondani, hiszen csak az okmányirodán derül ki bizonyos esetekben, hogy baj van. Ha kereskedőnél bizományból vásárolunk, esetleg megkérhetjük a kereskedőt, hogy ne számoljon el az eladóval, amíg nem íratjuk át az autót. Ugyanis baj esetén természetesen visszajár a pénz, viszont az önkéntes teljesítés esetleg problémás, mert az eladó azt nem mindig tudja visszaadni. Ha a kereskedőnél van még a vételár, akkor ő könnyűszerrel visszaadhatja a pénzt a vevőnek. Ugyanígy a letét intézménye is alkalmas a probléma megoldására, csak egyáltalán nem jellemző, hogy ügyvédi letétbe vetetik a felek a vételárat az átírásig.
Gond esetén zavarba ejtő lehet, ha az eladóval még vitatkozni is kell, mert esetleg nem is tud az ellene folyó végrehajtási eljárásról, vagy esetleg azt remélte, hogy az az autót még nem fogja érinteni.
Sokan akkor próbálják értékesíteni a vagyontárgyaikat, amikor felmerül, hogy „mindenüket” elárverezik. Előfordul, hogy néhány napon múlik, hogy az autót végrehajtás alá tudják -e vonni.
Azért ilyen esetben mégsem az eladót sajnáljuk. A vevő az, aki kiszolgáltatott, gyanútlan, teljesen jóhiszemű és adott esetben nagyon nagy kárt szenved el.
Tanács: Ha drága vagyontárgyat vesznek, legyenek határozottak abban, hogy kéréseiket teljesítse az eladó a komoly károk elkerülése érdekében!
 
 

Jelen írásban foglaltak nem minősülnek jogi tanácsadásnak. Konkrét ügyével kapcsolatban mindig kérje ki szakember véleményét!



dr. Medgyesy-Moravcsik Krisztina